29. fejezet: A médium

- Hé, nézd kik jöttek meg! - Mutatott felénk nagy mosollyal az arcán Yoh.
- Dante képzeld Horohoroéknak csat... - Kezdett bele nagy lelkesedéssel Cassy, aztán hirtelen hangulat váltás követve felém kezdett el mutogatni ijedten. - A hátad mögött! Ott! Vigyázz!
Hátra néztem, és megpillantottam az egyre hátráló Evet.
- Ez most.. komoly?
- Nem.. Nem hinném hogy...
- Srácok, ő itt Eve Midnight. Régen a legjobb barátom volt, és szeretném, ha velünk maradna.
- Na, azt már nem! - Ordította Cassy.
- Egyetértek, az a csaj majdnem kinyírt téged. - Erősítette meg Horohoro Cassy válaszát.
- Nincs szükségünk még egy utasra. - fokozta a nemleges választ Ren.
- Úgy van, éjfélkisasszony maradjon csak a kis sötétségében! - mondta Chocolove, miután fölmászott az asztalra, ahonnan a mondat végeztével le is esett.
- Mit gondolsz, mester? - Fordult volna Ryu Yoh felé, de addigra a srác már Eve előtt volt, és épp kezet fogott vele.
- Szia - Mondta a lánynak mosolyogva. - Én Yoh vagyok.
-Yoh! - Kiáltotta szinte mindenki egyszerre.
- Szi-szia... -Kissé vonakodva, de végül kezet fogott vele Eve.
Diadalmasan elmosolyodtam.
- Akkor ezt eldöntöttük.
- Ne már! - Nyöszörögte Cassy.
- Cassy!
- De...Jó.. De ne hozzám rohanj, ha megöl!
- Mélyet sóhajtottam, majd leültem a többiekhez, és vártam, hogy kibontakozzanak a kedélyek. Evet egész hamar elfogadták. Faggatták róla, hogy ki is ő tulajdonképpen, mit szeret, honnan jött, mikor látott utoljára. Volt, hogy kínos kérdéseket tettek fel neki, de a legtöbbre meglepően gyorsan, és kedvesen válaszolt.
Miközben kérdések hadát tették fel neki, eszembe jutott az a furcsaság is, amit a harc közepette láttam nála. Nem tudtam megállni, rá kellett kérdeznem.
- Milyen médiumot használsz?
- Mi? - Eve tágra nyílt szemekkel nézett rám, mintha valamit latinul mondtam volna.
- Médium. Mit használsz médiumnak az Oversoulodnál?
- Médiumot?
- Tudod.. Nekem egy óra, Yohnak kettő is van, a vörös tőr, és egy kard, Ryunak a kardja, neked?
- Á! Láncos pengét.
- Az a formája.
- Mire akarsz kilyukadni?
- Valamire kíváncsi vagyok. - Kikászálódtam az ülésből, kifelé indultam - Gyere.
- Mire...
- Csak gyere.
Úgy tett. Bár csak őt hívtam, mindenki más is jött velünk, úgy tűnt őket is nagyon érdekli a dolog. Beállítottam egy kis üres térre Evet, majd tőle pár méterrel én is megálltam vele szemben.
- Alkoss Oversoult.
- Elszívtad a Furyokum.
- Már visszakaptad. Csak ideiglenes nyeltem el. Kérlek.
- Hm... Ira! - Hívta Eve védőszellemét. - Oversoul!
Ugyanaz történt, mint a csatában. Az Oversoul tökéletesen előállítódott, csak épp egy valami hiányzott belőle.
- Ez hihetetlen. - Ámuldoztam mosolyogva.
- Mi? Miről beszélsz?
- Neked.. nincs médiumod. Pontosabban, nem olyan, mint másnak.
- Te meg miről beszélsz?
- Arról beszél, hogy te magad vagy a médium. - Fejezte be a mondatomat Hao. Meglepetten a fiúra néztem, aki szintén rám tekintett, bár még mindig azzal a sötét tekintetével, amitől a hideg is kirázott.
- Te csak fogd be a pofád! Mekkora baromsá...
- Igaza van. - Mindenki rám nézett.
- Eve, te miből gondoltad, hogy sámán vagy?
- Hát én...
- Várj akkor most ez azt jelenti hogy... - Gondolkodott Yoh hangosan, viszont befejezni már nem tudta, mert megelőztem.
- Eve egy médium, köze sincs a sámánokhoz.
A lányon olyan megdöbbenés látszott, amilyet még életemben nem láttam.