- Nem megyünk el valahova?
- Mire gondoltál?
- Nem tudom. bárhova.
- Van valami különösebb oka?
- Nincs.
- Hazudsz.
- Aljasa rágalom!
- Szóval?
- Nem akarok vissza menni a szállásra. Mindenki bámulni fog miattad.
- Mióta ennyire fontos a véleményük.
- Nem fontos, de ha a jöttmentek úgy néznek ránk, mint a cirkuszból szabadult emberekre, akkor...
- Mintha nem tudták, legalábbis nem sejtették volna, hogy mi ketten együtt vagyunk.
- N-nem... de... - Eszembe jutott az a beszélgetésem Evevel, ahol nyíltan kijelentettem, hogy nem érzek többet Hao iránt puszta barátságnál. Valójában tőle féltem a legjobban, de persze a kis csipet-csapat többi tagjának a reakciójára sem voltam különösebben kíváncsi.
felsóhajtottam.
- ilyenkor örülök, hogy nem hallom már a gondolataikat.
- Ha ez megnyugtat, az arcukra lesz írva minden gondolatuk.
Bár Hao rettentően jót szórakozott a kijelentésén, nekem valahogy nem tűnt a helyzet olyan viccesnek.
Mikor a szállás hely elé értünk, kiszakítottam ujjai körül az enyémeket, és fél méterrel távolabbra álltam.
- Csak egy ajtó van.
- Menj.. Menj előre. fél óra múlva utánad megyek.
- Nevetséges, amit csinálsz
- Neked könnyű.
- Csak elfogadom a tényeket, és nem csinálok belőle ilyen hatalmas ügyet. Neked konkrét félelmed van, egy konkrét személytől.
- Nem...
- Eve.
- Tudtommal nem látsz a fejembe!!!!
- Nincs rá szükség. Csak találgattam.
- Csak nem fog annyira kiakadni...
- Annyira. - Hao ismét felnevetett, majd mindketten beléptünk a majdnem üres szobába.
Furcsa volt, hogy szinte senki nem tartózkodott ott, csak Yoh, Eve, Ren, Manta, Cassy és Rosalie.
Amint beléptünk az ajtónk mindenki egyből ránk nézett.
- Hé! Azt hittük már haza sem jöttök. Minden oké? - Yohn tényleg nem lehetett látni semmi meglepettséget, vagy bármi más reakciót. Már éppen kezdett volna elmúlni a szorongásom, mikor éreztem, ahogy egy hatalmas vízzel teli palack a fejemnek repül
- Au! - A repülő tárgy útvonalának irányába néztem, és mire észbe kaptam már Eve vérben forgó szemeivel kellett szembesülnöm. Egy pillanat alatt elmúlt a haragom, és helyére visszatért a félelem.
- Eve..
- Azt mondtad többé nem hazudsz nekem! Azt hittem érek neked ennyit!
- Én...
- Nem csak hogy egy akkora barommal állsz össze, mint az az idióta, de ráadásul még annyira sem méltatsz, hogy ezt elmond nekem? Rajtam kívül mindenki tudta? Csak engem tiszteltél meg a hazudozásoddal?
- Eve!
- Mi van? Mit akarsz? Tch. Mintha tudnál bármit is mondani, ami változtat a dolgokon.
- Azért mondtam amit mondtam, mert nem akartam..
- Hogy dühös legyek? Wáo! Sikerül! Ja, nem, mégse! Azt hittem tanultál az utóbbiból, azt hittem legalább velem szemben őszinte leszel bármiről is legyen szó!
- Elmondtam vol...
- Mikor már egész Patch Village tudta? Jó kis barát vagy Dante.
- Kérlek!
- Egy hazug rohadék vagy semmi több.
- Ebből elég lesz. - szólalt meg végül Hao mellettem.
- Te csak ne szólj bele! Nem elég, hogy itt rontod a levegőt, de még a legjobb barátnőmet sem hagyod békén? Mindegy is. Szép pár vagytok, remélem mindkettőtöket elcsapja egy szemétszállító. - Ezzel a végszót megadva Eve majdnem fellökve engem kiviharzott a helyiségből, majd Ren szinte azonnal követte is őt.
Pár percig mindenki némán ült egy helyben, majd Yoh szakította meg a csendet.
- Majd megnyugszik.
- Nem érdekel. - A szavaimon én is egy pillanatra mint mindenki, én is meglepődtem, de folytattam.
- Nem kell a parádé, ha ennyire agresszív idióta, akkor legyen. Mintha nem ismerne mintha nem tudná milyen vagyok. Nekem is vannak kitételeim Rennel szemben, mégis hallgatok.
- Dante...
- Cassy, Rosalie, ti jól vagytok?
A két csapattársam szemmel láthatóan nem volt felkészülve arra, hogy őket is bevonom a beszélgetésbe, de amint összeszedték magukat válaszoltak.
- Persze! Győztünk! Ez annyira király, egy csomó ember gratulált nekünk, kár, hogy elmentél.
Picit elnevettem magam, amennyire csak képes voltam rá, aztán Rosaliera néztem, aki amíg Cassy beszélt Hao elé állt, és meghajolt előtte.
- Sajnálom a történeteket Hao-sama!
- Ne már!!! - Csattantunk fel szinte egyszerre Cassyvel
- Ez most komoly? bocsánatot kérsz mert győztünk?????
- Ros! Ez nem vicces, milyen csapat morál már ez?!
Hao elmosolyodott.
- Semmi baj Rosalie, Magam döntöttem ekképp, De nincs különösebb jelentősége.
Miután Rosalie felegyenesedett, látszott rajta a meglepettség, és ahogy végignéztem a többieken, rájöttem, hogy csak én tudom, hogy mire is értette Hao azt, amit mondott. Terelni akartam a szót, minél előbb.
- Ros, ha a legközelebbi meccsünkön is győzünk, kérlek légy olyan drága és az ellenfél minden tagjától kérj bocsánatot, hogy győztünk.
- Dante! - Csattant fel, de már nem érdekelt. Elégedetten vigyorogva elindultam a lépcsők felé, mikor meghallottam valakinek az orákulumját
- Meccsünk lesz? - Kérdezte Cassy, miközben a saját csipogóját nézte
- Nem, nekünk lesz meccsünk. - Válaszolt Yoh
- Mikor?
- Őő.... EEh? tíz perc múlva!
- Ezt megtehetik? - Kérdezte Cassy szinte már felháborodva. - Hiszen még időtök sincs felkészülni!
- Sajnálom, mostanában rosszak az Orákulum harangok, és nem teljesen helyes az időpont, amit mutatnak.
Mindenki szinte egyszerre üvöltötte el magát Sylva hangja hallatán.
- Kopogni luxus, tollas gyerek? - Úgy tűnt Rosalie volt az, aki leginkább szívbajt kapott, és ennek hangot is adott.
- Nem akartam a bejárati ajtón bejönni, valaki legutóbb egy vödör vizet tett a bejárat felé, és a fejemre zuhant.
- Hm.. Akkor mikor lesz a meccsünk?
- az időpont holnapra szól.
Yoh és Cassy felsóhajtottak, én pedig leültem a második lépcsőfokra.
- Mi bajuk az orákulumoknak?
- Még nem tudjuk biztosra, ezért amíg nem állítjuk helyre a problémát, addig minden versenyzőnek személyesen szólunk.
- Atya ég, a tanácstagoknak meg kell mozdulniuk! - Bár a kijelentésem nem viccnek szántam, mégis sikerült úgy előadnom, hogy Sylva is csak elmosolyodjon rajta.
Miután a tanácstag elment, mindenki ment a dolgára. Én igyekeztem Cassyvel és Rosalieval tölteni a napot,Hao isten tudja hova ment, Yoh pedig elment Ryut és Faustot megkeresni. Este Liarnak hála nem kellett senkivel se találkoznom, és gond nélkül a szobámba maradhattam, Eve gyilkos szemeit elkerülve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése